Kockázatértékelés

2017.07.21

A jogszabályok különböző kockázatértékelések elkészítését írják elő. A kockázatértékelések elkészítésével kapcsolatos tudnivalókról olvassa el az alábbi bejegyzést.

Ki végezheti a kockázatértékelést?

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a kockázatértékelés elvégzésével megbízhatja az Mvt. szerint a foglalkoztatott munkabiztonsági, illetve foglalkozás-egészségügyi szakembert.

A kockázatértékelés célja

A kockázatértékelés a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések/fokozott expozíciós esetek megelőzésére alkalmazott, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében tett munkáltatói intézkedések kulcsfontosságú eleme.

Mit jelent a kockázatértékelés?

A kockázatértékelés egy folyamat, ahol meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket és meg kell határozni a konkrét teendőket, de ehhez nem feltétlenül szükséges matematikai valószínűségek vagy elméleti összefüggések megállapítása.

A kockázatértékelés gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

Veszély: minden olyan eszköz, felszerelés, anyag/keverék, módszer, gyakorlat, vagy munkakörnyezeti hatás, amely egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása lehet. 

Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

Mire van szükség a kockázatértékeléshez?

A kockázatértékelés a munkavédelmi követelmények teljesülésének szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok, illetve szabálytalanságok feltárását, megszüntetését, és a kockázatok elfogadható szinten tartását jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeretek ésszerű alkalmazása.

A kockázatértékeléshez esetenként szükségesek mennyiségi vizsgálatok, munkahigiénés mérések is (például a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázatbecslés területén), de nem igényel minden esetben laboratóriumi vizsgálatot, műszeres mérést, tudományos apparátust vagy költséges szolgáltatást. 

Megjegyzés: A munkahigiénés vizsgálatok az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükségesek.

  • A munkakörnyezeti műszeres vizsgálat keretében a munkahelyi kémiai kóroki tényezőket (gázok, gőzök, aeroszolok, porok okozta légszennyeződés mennyiségi, minőségi vizsgálata), valamint a fizikai kóroki tényezőket (pl. zajszint, infra- és ultrahangszintek, rezgésterhelések, ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek, elektromágneses tér jellemzői) vizsgálják.
  • A biológiai expozíciós mutatók a vizeletben és/vagy a vérben vizsgálhatók.
  • Munkahigiénés vizsgálatok körébe tartozik a fizikai terhelés, igénybevétel vizsgálata is.

A kockázatértékelés fő céljai

  • Valósuljanak meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei.
  • A megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása.
  • A veszélyek megszüntetése vagy a fennmaradó kockázatok elfogadható mértékűre csökkentése.

Példa: Mindig veszélyes marad a gépjárművel történő közlekedés, hiszen annak veszélyforrásai nem szüntethetők meg, de a kockázat mértékét az ésszerűség szintjéig csökkenteni lehet a közlekedési szabályok betartásán túl a műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő betartásával stb.

Mi írja elő a kockázatértékelést?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1998. január 1-jétől vezette be munkáltatói feladatként a kockázatértékelést. Az Mvt. 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel.

Mikor kell elvégezni?

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint.

A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy külön jogszabály tartalmaz-e az Mvt. szerinti 3 éves határidőnél szigorúbb előírást, mivel adott esetben annak megfelelő időközönként kell újbóli kockázatértékelést végeznie az adott tényező vonatkozásában. Az általános előírástól való eltérést, azaz speciális jogszabályi rendelkezés alkalmazását a veszélyek, a veszélyeztetés várható bekövetkezésének valószínűsége és a következmények (egészségkárosodások, illetve megbetegedések) súlyossága, azaz a kockázati szint indokolja. A korábbi gyakorlatnak megfelelően, a kockázatértékelés során továbbra is figyelembe kell venni az egyes munkahelyi kóroki tényezők (pl. zaj-, rezgésexpozíció, veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenység, rákkeltő anyagok, biológiai tényezők stb.) hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban meghatározott szempontokat is.

Példa:

  • rákkeltő anyaggal végzett tevékenység esetén: kétévente [26/2000. (IX.30.) EüM r. 4.§ (3) bekezdés],
  • biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalókat foglalkoztatóknál: évente [61/1999. (XII.1.) EüM r. 3.§ (3) bek.],
  • a munkavállalókat érő zajterhelés meghatározásához: évente "felülvizsgálat" [66/2005. (XII. 22.) EüM r. 7. § (3) bek.],
  • azoknál a tevékenységeknél, ahol a munkavállalók mechanikai rezgésnek lehetnek kitéve: évente "aktualizálás" [22/2005. (VI. 24.) EüM r. 4. § (8) bekezdés]
Az időben soron következő kockázatértékelés elvégzése nem feltétlenül jelenti a kockázatértékelés teljes körű megismétlését, hanem annak vizsgálatát, hogy a legutóbbi kockázatértékelés elvégzése óta történt-e olyan változás a munkakörnyezeti vagy kockázati tényezőkben, amely indokolja a kockázatértékelés adott szempontra történő elkészítését.

Meg kell állapítani, hogy a korábban meghatározott kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőek, hatásosak voltak-e, és csökkentek-e a kockázatok, illetve a fennmaradó kockázatok mértéke továbbra is elfogadható szinten van-e. A kockázati tényezők megváltozását a munkáltató köteles megvizsgálni. A három évenként esedékes kockázatértékelési kötelezettségen túl újbóli kockázatértékelést kell végezni, ha a munkakörnyezeti tényezőkben bekövetkezhetett olyan változás, amely beavatkozást igényel.

Az Mvt. a kockázatértékelés újbóli elvégzése indokaként nevesíti a következő tényezőkben bekövetkezett változást:

  • az alkalmazott tevékenység,
  • a technológia,
  • a munkaeszköz,
  • a munkavégzés módja,

továbbá minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatás, amely eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak.

Az Mvt. kiemelten ideérti:

  • a munkaklíma terhelést;
  • a zajterhelést;
  • a rezgésterhelést,
  • légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását).